A szoftverfejlesztésben már régóta divatos a lean módszertan és az utóbbi két évben robbant be a köztudatba a lean startup fogalma is. De hogy kerül az autógyártásban kifejlesztett és úgy általában a termelőüzemekben alkalmazott metodológia az IT-be
- Jeffrey K. Liker: A Toyota-módszer. 14 vállalatirányítási alapelv
- HVG könyvek, 2008
- 400 oldal
A könyv, ahogy a címe is mutatja, a Toyotára koncentrál, annak beszállítóiról és az észak-amerikai autógyártásról szólnak a példái, ami egy idő után sok tud lenni olyannak aki életében nem látott hagyományos termelő vállalatot. Szerencsére sok-sok anekdota színesíti a fejezeteket és az autógyártás történetéről is sokat megtudhatunk. A legérdekesebb lecke számomra az volt hogy a lean, a Toyota-módszer (Toyota way) és a Toyota termelési rendszer (Toyota Production System, TPS) nem azonosak egymással. A lean mint folyamatszervezési eszköz a jéghegy csúcsa, a TPS pedig olyan átfogó elvek gyűjteménye mely megpróbálja kanonizálni a Toyota-nál kialakult szellemiséget. A lean szoftverfejlesztés és a lean startup sokkal inkább a Toyota-módszerből merít, mint a lean alapelvekből! Az ügyfélközpontúság, az emberi erőforrások középpontba helyezése és a folyamatos visszacsatolás és tanulás feltételeinek kialakítása a Toyota-módszer központi elemei, amik az Agile Manifesto-ban és a The Four Steps to the Epiphany-ban is visszaköszönnek. A könyv erőssége abban áll, hogy nagyon szemléletes mutatja be miképp alakult ki a Toyota saját módszere és hogyan adaptálta az egyes országok kultúrájához azt miközben világcéggé nőtt. Liker nem ad kész recepteket, hanem szemléletet próbál formál az esettanulmányokon keresztül. Talán ezért is kerülhetett fel a könyv a legtöbb szoftverfejlesztéssel foglalkozó olvasmánylistára, hiszen a személet - az termelési elvekkel ellentétben - alkalmazható a termelőágazatokon kívül is.
A fordítást lektorálták állítólag, de ez nem látszik a szövegen. A japán kifejezések angol átírásban szerepelnek, ami engem mindíg zavar. A fordító részéről ez akár tudatos döntés is lehetett, hiszen ezek a kifejezések részei a nemzetközi "lean szaknyelvnek" és talán elfogadható, ha a bevett angol átiratban maradnak, könnyítve evvel az idegennyelvű művek olvasását. Viszont ehhez nem ártott volna egy lábjegyzetben jelezni ezt. A lektor azonban nem csak e felett siklott át, így eshetett meg hogy a social psychology "szociális pszichológia" lett a magyar változatban és a példákat még lehetne sorolni. Szögezzük le, a kötetet nem lektorálták! Persze a mai világban növeli egy könyv ázsióját ha beleírjuk, volt lektora. Viszont fordítást ma az ember azért vesz, mert időt szeretne spórolni. Minden területnek megvan a maga szaknyelve és stílusa amit meg kell szokni, ezért elsőre sokan lasabban olvasunk szakterületünkön kívül könyveket idegen nyelven. A Toyota-módszer esetében kicsit az az érzésem, hogy jobban jártam volna, ha Amazonon szerzem be, hiszen nem kell futárt várnom és bosszankodnom a ferdítéseken, nem mellesleg spórolok is majdnem egy ezrest!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése