Az olvasói keménymag (Anita és Zsolt) kérésének teszek most eleget és megpróbálom összeszedni mit is illik/kellene/jó tudni nyelvfilozófiáról annak akit érdekel a nyelv. Mielőtt azonban belekezdesz az olvasásba, alapvető logikai ismeretek szükségesek a témához (szóval ha ezek hiányoznak irány a könyvtár/bolt/net és szerezd be a BML-t, ha módod van rá, a régebbi kiadás jobb mivel tartalmazza Máté András történeti összefoglalóját).
Általános bevezetők
A nyelvfilozófia iránt érdeklődő olvasónak nagy szerencséje van hogy magyar, két páratlanul jó könyv áll ugyanis a rendelkezésére. Az egyik nemes egyszerűséggel Nyelvfilozófia címmel bír (Farkas Katalin és Kelemen János szerzők nemzetközileg tényleg jegyzett és ismert figurák). Nem tudok mást mondani, itt kezd el az ismerkedést ezzel a szép tudománnyal. Ez a kötet a modern, tkp. Frege-től napjainkig, nyelvfilozófiát mutatja be érthetően és szerintem olvasmányosan. Nem egy kalandregény, de unatkozni nem fogsz ha olvasod. Nem fog sok időt elrabolni tőled és tényleg megismered az alapokat. Mivel minden tudománynak van története, a nyelvfilozófiának is. A reáliák felől érkezőknek néha furcsa, de a filozófiában az a helyzet hogy Arisztotelész még mindig kurrens szakirodalom és a filozófia ismerete feltételezi a filozófia történetének ismeretét is. Éppen ezért jó ha elolvasod Kelemen A nyelvfilozófia rövid története Platóntól Humboldtig c. rövid könyvét. Ez kontextusba helyezi az előző könyvet és tényleg rövid, egy délutánt megér.
Primer szövegek
Itt is szerencsés a magyar anyanyelvű olvasó, a legfontosabb primer szövegek kiváló fordításban érhetők el. Sokat gondolkodtam azon mit is jelent ez a minimum. Ami itt következik, nagyon szubjektív és szeretném ha házi feladatként használnád a Google-t. Keress rá hol mit olvasnak egy nyelvfilozófia kurzuson és ha valami megfog az olvasmánylistáról, olvasd azt el! Az itt következő rövid tanulmányok gyűjteményes kötetekben lelhetők fel, ezért ha az adott kötet nálad van, olvass nyugodtan mást/mást is el belőle. Akkor lássuk:
Frege: Jelentés és jelölet in. Gottlob Frege: Logikai vizsgálódások, Osiris Kiadó, Budapest, 2000.
Számomra a modern logika természetes nyelvi alkalmazásának eddigi legeredetibb és legjobb példája. A szerző amúgy a modern logika atyja!
Tarski Az igazság fogalma a formalizált nyelvekben in Bizonyítás és igazság, Gondolat Kiadó, Budapest 1990
Szintén fontos a természetes nyelvekkel foglalkozók számára mivel a tárgynyelv-metanyelv megkülönböztetés és az igazság fogalmát itt vezeti be Tarski. Igaz sok vitára ad majd ez okot, de ez a kályha ahonnét elindult minden.
Quine Az empirizmus két dogmája in Forrai Gábor – Szegedi Péter (szerk.) Tudományfilozófia, Budapest: Áron Kiadó, 1999
Quine Visszatekintés a “Két dogmára” in W.v. Quine A tapasztalattól a tudományig, Osiris Kiadó, Budapest, 2002.
Ez a kis cikk és a visszatekintés nekem egy kis egzisztenciális sokkot okozott anno és elhittem hogy nincs szemantika. Érdemes elolvasni a gyűjtemény többi darabját is! Nagyon szeretem Quine irományait, mivel komolyan elgondolkodtatnak a szemantika alapjairól.
Ennyi telt tőlem. Szívem szerint írtam volna egy végtelen listát, de most azt tartottam észben hogy egy nem filós hallgató vagy egy már dolgozó ember aki hirtelen tudni akar valamit a témáról gyorsan tájékozódhasson. Ha hozzászólnál, írj bátran megjegyzés vagy mail-t!
Általános bevezetők
A nyelvfilozófia iránt érdeklődő olvasónak nagy szerencséje van hogy magyar, két páratlanul jó könyv áll ugyanis a rendelkezésére. Az egyik nemes egyszerűséggel Nyelvfilozófia címmel bír (Farkas Katalin és Kelemen János szerzők nemzetközileg tényleg jegyzett és ismert figurák). Nem tudok mást mondani, itt kezd el az ismerkedést ezzel a szép tudománnyal. Ez a kötet a modern, tkp. Frege-től napjainkig, nyelvfilozófiát mutatja be érthetően és szerintem olvasmányosan. Nem egy kalandregény, de unatkozni nem fogsz ha olvasod. Nem fog sok időt elrabolni tőled és tényleg megismered az alapokat. Mivel minden tudománynak van története, a nyelvfilozófiának is. A reáliák felől érkezőknek néha furcsa, de a filozófiában az a helyzet hogy Arisztotelész még mindig kurrens szakirodalom és a filozófia ismerete feltételezi a filozófia történetének ismeretét is. Éppen ezért jó ha elolvasod Kelemen A nyelvfilozófia rövid története Platóntól Humboldtig c. rövid könyvét. Ez kontextusba helyezi az előző könyvet és tényleg rövid, egy délutánt megér.
Primer szövegek
Itt is szerencsés a magyar anyanyelvű olvasó, a legfontosabb primer szövegek kiváló fordításban érhetők el. Sokat gondolkodtam azon mit is jelent ez a minimum. Ami itt következik, nagyon szubjektív és szeretném ha házi feladatként használnád a Google-t. Keress rá hol mit olvasnak egy nyelvfilozófia kurzuson és ha valami megfog az olvasmánylistáról, olvasd azt el! Az itt következő rövid tanulmányok gyűjteményes kötetekben lelhetők fel, ezért ha az adott kötet nálad van, olvass nyugodtan mást/mást is el belőle. Akkor lássuk:
Frege: Jelentés és jelölet in. Gottlob Frege: Logikai vizsgálódások, Osiris Kiadó, Budapest, 2000.
Számomra a modern logika természetes nyelvi alkalmazásának eddigi legeredetibb és legjobb példája. A szerző amúgy a modern logika atyja!
Tarski Az igazság fogalma a formalizált nyelvekben in Bizonyítás és igazság, Gondolat Kiadó, Budapest 1990
Szintén fontos a természetes nyelvekkel foglalkozók számára mivel a tárgynyelv-metanyelv megkülönböztetés és az igazság fogalmát itt vezeti be Tarski. Igaz sok vitára ad majd ez okot, de ez a kályha ahonnét elindult minden.
Quine Az empirizmus két dogmája in Forrai Gábor – Szegedi Péter (szerk.) Tudományfilozófia, Budapest: Áron Kiadó, 1999
Quine Visszatekintés a “Két dogmára” in W.v. Quine A tapasztalattól a tudományig, Osiris Kiadó, Budapest, 2002.
Ez a kis cikk és a visszatekintés nekem egy kis egzisztenciális sokkot okozott anno és elhittem hogy nincs szemantika. Érdemes elolvasni a gyűjtemény többi darabját is! Nagyon szeretem Quine irományait, mivel komolyan elgondolkodtatnak a szemantika alapjairól.
Ennyi telt tőlem. Szívem szerint írtam volna egy végtelen listát, de most azt tartottam észben hogy egy nem filós hallgató vagy egy már dolgozó ember aki hirtelen tudni akar valamit a témáról gyorsan tájékozódhasson. Ha hozzászólnál, írj bátran megjegyzés vagy mail-t!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése